Itt nőttek fel, mégis idegenek? Egy nemzedék két világ között

Bécs városa szerint 2025 elején 216 759, 16 és 24 év közötti fiatal élt a szövetségi fővárosban. Közülük 45,7 százalék külföldi származású volt. Ez azt jelenti: vagy külföldi állampolgársággal rendelkeztek, vagy osztrák állampolgárként külföldön születtek. Ez a statisztikai definíció nem foglalja magában az összes olyan fiatalt, akiknek a szülei vagy nagyszülei bevándoroltak.

A fiatal lakosság egy része számára teljesen megszokott, hogy több kulturális hatás kapcsolódik össze. Ami a magánéletben magától értetődő lehet, az a nyilvános térben azonban néha kérdések és elvárások tárgyává válik.

A „Honnan jössz?” kérdés önmagában nem problémás. Kifejezhet érdeklődést. Másként hathat azonban, ha valakit, aki Bécsben született, a „Bécsből” válasz után újra és újra arra szólítanak fel, hogy nevezze meg a vélt igazi származását. Ezzel határvonal keletkezik a saját önmeghatározás és a mások általi észlelés között.

Egy fiatal egyszerre tekintheti magát bécsinek, osztráknak és egy további kulturális közösség tagjának. Ezek az identitások nem zárják ki egymást. Ha az embereket a vezetéknevükre, a külsejükre vagy a családi gyökereikre redukálják, a hovatartozás olyasmivé válhat, amit újra és újra meg kell indokolniuk.

A nyilvános vitákban az integrációt gyakran a nyelvtudással, az iskolai végzettséggel és a kereső munkával kapcsolják össze. Ezek a tényezők fontosak. Azonban nem magyarázzák meg teljes mértékben, hogyan találják meg az emberek a helyüket egy társadalomban. Legalább ilyen fontosak a társas kapcsolatok, a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés, a személyes biztonság és az a tapasztalat, hogy komolyan veszik őket.

Egy fiatal kiválóan beszélhet németül és elvégezhet egy szakképzést, mégis kirekesztettnek érezheti magát. Fordítva: a családi kötelékek egy másik országgal fennmaradhatnak anélkül, hogy ez csorbítaná az Ausztriához való kötődést. Az integráció azt jelentheti, hogy különböző tapasztalatokat viszünk be egy közös társadalmi életbe.

Mit változtathatnak az iskolák és a szabadidős programok

Fontos szerepet játszanak azok a helyek, ahol a fiatalok a kulturális besorolásokon túl találkoznak egymással. Az iskolák, az ifjúsági központok, a sportegyesületek és a kulturális kezdeményezések lehetőségeket teremtenek a kapcsolatok kiépítésére és a tapasztalatok megosztására. A döntő az, hogy a programok mindenkit elérnek-e, függetlenül a jövedelemtől, a lakókerülettől vagy a nyelvi előfeltételektől.

Bécs városának integrációs jelentése rámutat, hogy azt, hogyan használják a migrációs hátterű fiatalok a szabadidős és kulturális programokat, csak korlátozott mértékben vizsgálták. Így nyitva marad, hogy mely programok működnek különösen jól, és hol van szükség támogatásra.

A fiatalok számára a hovatartozás nem egyetlen nap alatt alakul ki. Barátságok, közös élmények, oktatás, elismerés és jövőbeli kilátások révén fejlődik. Bécs egyszerre lehet az a hely, ahol valaki felnőtt, és egy olyan város, ahol a saját hovatartozását megkérdőjelezik.

A döntő kérdés nem az, hogy a fiataloknak lehet-e több kulturális identitásuk, hanem az, hogy egy társadalom elismeri-e ezt a sokszínűséget a jelene magától értetődő részeként.

FORRÁSOK

Bécs városa: Bécs népessége: adatok és tények a migrációról és az integrációról 2025, fókuszban a fiatalok és a fiatal felnőttek.

Bécs városa: A fiatal bécsiek oktatása; tartalmak, adatforrások és kihívások.